MagyarországAusztria Csehország Szlovákia
Réti Richárd

Kagan's Neueste Schachnachrichten, 1921

"Hastings Paper", 1922. január hó

Berliner Tageblatt, 1923

= (2+2)
+- (4+3)
+- (3+3)
Megoldás

A leghíresebb műve 1921. december 4-én jelent meg az Ostrauer Morgenzeitung napilapban.

Ez valószínűleg a legismertebb végjáték-tanulmány, amit valaha szerkesztettek.

 

A szerzemény alapgondolata a közismert senecai szólás tagadása:

 

Aki két nyúl után fut, egyiket sem fogja meg.

 

Tartakower úgy dicsérte ezt a művet, mint a kör négyszögesítését.

 

Első pillantásra ez lehetetlen, hisz a világos király nem tudja behozni a sötét gyalogot, és a sötét királynak nincs semmi gondja a világos gyaloggal.

 

Megfejtés:

1. Kg7!! h4
(1. -, Kb6 2. Kf6 h4 3. Ke5 h3 4. Kd6 h2 5. c7=)

2. Kf6 h3
(Ha most 3. Ke5? akkor

3. -, h2 sötét nyer.)

3. Ke6 vagy 3. Ke7 döntetlen.

A tanulmány Bilek István nagymestert is megihlette. A Réti-műben egy érdekes sakkrejtényt fedezett fel.

 

A nyerés elég egyszerűnek látszik:

 

1.Hd4+ Kb7 2.Kxh2 Ka6 3.Hb3 Ff4+ 4.Kh3 Kb5 5.Kg4 Fb8 6.f4 Kb4 7.f5 Kxb3 8.f6 Kb4 9.f7 Fd6 10. a6 nyer.

 

Sötétnek azonban más módja is van a védekezésre:

1.Hd4+ Kc5! 2.Kh1!! lépéskényszer (2.Hb3+? Kb5 3.Kxh2 Ff4+ 4.Kh3 Kb4 5.Kg4 Fb8!=; 2.Kxh2? Ff4+; 2.f3? Fe3) nyer, ugyanis a sötét király nem ütheti a huszárt, mert akkor az a-gyalogot nem lehet többé feltartóztatni. Ha pedig a futó lép, világos 3.He6+, illetőleg 3.Hb3+ útján azonnal lenyeri.

 

Rétinek e kétlépéses tanulmányát a művészi végjátékok között tartják számon. Rendkívülisége világos 2. lépése után tárul fel előttünk.

 

Nem véletlen, hogy Dr. Páros György beválogatta A sakkművészet világa című könyvében bemutatott remekművek közé.

 

Réti, e művét Breyer Gyulának ajánlotta!

 

1.Kg5!
[ 1.Kg6 Ke7 2.Kf5 ( 2.g5 d5 3.Kh7 d4 4.g6 d3 5.g7 d2 6.g8=V d1=V = ) 2...Kf7
3.Ke4 Kg6 4.Kd5 Kg5 5.Kxd6 Kxg4 6.Kc5 Kf5 7.Kb5 Ke6 8.Kxa5 Kd7 9.Kb6 Kc8 = ]
1...Kf7
( 1...Ke7 2.Kg6! +-. )


2.Kf5 Ke7 3.Kg6 (lépéskényszer) 3...Ke6
(3.- d5 4.Kf5 Kd6 5.g5+−)
4.g5 nyer.

 

Első látásra alig hihető, hogy ebben a látszólag egyszerű gyalog-végjátékban milyen nagyszerű gondolat van elrejtve.

 

Amennyiben világos erőlteti a nyerést, erejéből csak a döntetlenre futja.

 

A győzelemhez a világos királynak a centrum felé kell vennie az irányt, hogy oppozíciós lépéskényszerbe hozza sötétet.

 


Réti Richárd

(Bazin, 1889. május 28. – Prága, 1929. június 6.)

 

Híres német anyanyelvű, osztrák-magyar sakkmester, a monarchia felbomlása után csehszlovák sakknagymester volt.

 

Apja orvos volt, egy francia nevelőnő foglalkozott vele. Iskolásként 1904-ben Bécsbe költözött az anyjával, ahol elvégezte a gimnáziumot és matematikát hallgatott az egyetemen, de hamarosan a sakk bűvölte el.

 

Elvesztette a bécsi Café Centralban a szemináriumi dolgozatát, és, mert nem találta, hátat fordított az egyetemnek, és hivatásos sakkozó lett.

 

Tartakover mesélte később:

 

"Réti matematikát hallgatott, de nem volt száraz matematikus, Bécs színeiben játszott, de nem volt bécsi, a régi Magyarországon született, de nem tudott magyarul, nagyon gyorsan beszélt, de megfontolva cselekedett, és a legjobb sakkozó lett, de nem harcolta ki a sakk-koronát. Ő, igenis egy kutató művész, aki inkább a dolgok „miértjével”, mint a dolgok lényegével foglalkozik..."

 

Az I. világháború végén Prágába költözött. 1918 és 1924 között voltak a legnagyobb sikerei, ekkor a világ legjobbjai között volt. Az 1924-es évben tíz év után ő volt az első, aki megverte a nagy Capablancát egy tornán.

 

Réti egyike volt a sakkmegnyitás radikális megújítóinak, Nimzowitsch-csal, és Breyer Gyulával együtt a „Hypermodern Sakkiskola” nevezetes vezéregyéniségeként. A nevét viselő Réti-megnyitás (1.Hf3 d5 2.c4) azoknak az időknek egyik jellegzetes vívmánya.

 

Réti 1925-ben világrekordot állított fel vak- szimultánban 29 táblán, 21 partit nyert, hatot remizett, és kettőt vesztett.

 

A sakk-irodalomban is maradandó mesterműveket írt, könyvei:

Die neuen Ideen im Schachspiel 1922,

és a Die Meister des Schachbretts 1930

a sakkirodalom klasszikus alkotásai.

 

Negyvenévesen Réti Prágában skarlát áldozata lett.

 

A zsenialitása a végjátékfeladványok területén is mutatkozott.

 

Forrás: Wikipédia

Főoldal - Home