h#2 B) +a5=vH (8+14) |
h#3 vH>d3,f3,h5 (3+7) |
h#2 B) b1>h7 (9+9) |
Megoldás |
||
A feladvány két állása külön-lülön jelent meg, a szerző később mindig együttesen, mint ikerfeladványt tette közzé.
A) 1.Ba3 Vxd3 2.Kb3 Vb1# B) 1.Kc5 Va8! 2.Kd6 Hb7#
A második megoldásban paradox módon a legerősebb világos bábnak tempólépéssel el kell bújnia, a mattadó lépés pedig még ki is zárja ajátékból. |
A) 1.h1F Fd3 2.Fc6 Fg6 3.Fd7 Hc7# B) 1.h1V Fg2 2.Vh5 Fe4 3.Vf7 Hc5# C) 1.h1H Fb5 2.Hg3 Fc6 3.Hf5 Hg5# D) 1.h1B Fb5 2.Bhd1 Fe8 3.B1d5 Hg7#
A négy megoldásban a h-gyalog négy különböző sötét tisztté változik, az átváltozott tisztek négy különböző mezőn zárnak helyet a sötét királynak, a világos futó négy különböző irányból működik közre a sötét király bekerítésében, a huszár pedig négy, szimmetrikusan elhelyezkedő mezőről ad mattot.
Dr. Páros György AUW-s remekműve a FIDE I. 1958. évi versenyén méltán érdemelte ki az I. díjas kitüntetést.
|
A) 1.Hf6 Bc3 2.Ff5 Hb5# B) 1.Hb2 g7 2.Fb5 Hf5#
Az a1-h8 és a5-h5 sötét bábpárok vonalán lebonyolódó játék a kitűzött témát mindkét megoldásban kettőzve mutatja be.
Nem tudjuk, mit csodáljunk jobban, a tartalom gazdagságát, vagy az alkotó művész káprázatos technikai készségét. |
1956-tól haláláig a Sakkszerzemény Bizottság vezetője, majd Neukomm Gyula halála után a FIDE állandó sakkfeladvány- bizottságának delegált magyar tagja volt.
A kezdetekben a kétlépéses mattfeladványok majd a segítő mattok komponálásával ért el hazai és nemzetközi sikereket. Igazi, egy életre szóló kedvencéül végül is a segítő mattokat választotta. Nevéhez fűződik a páros szelepek témakörének igaz gyémánttá csiszolása.
Dr. Páros ( 1932-ig Schlégl ) György, Neukomm Gyulához hasonlóan a magyar feladványélet kiemelkedő egyénisége, 1910. április 28-án született Tamásiban.
Tanulmányai révén 1934-ben kapott doktori oklevelet. 1951-től 1975. december 17-én bekövetkezett haláláig Budapesten élt.
Első műve 1926-ban jelent meg , de még halála után egy évvel, 1976-ban is közöltek tőle eredeti feladványokat (tekintve, hogy azokat még időben postára adta).
15 éves korában ismerkedett meg a későbbi életét bearanyozó sakkszezés első lépéseivel.
A híres Philadelphia kávéházban töltött sakkfeladvány estéken, a Budai Sakkozó Társaság tagjai közül olyan jeles sakkszerzők adtak neki leckéket, mint Neukomm Gyula és Dr. Kovács Norbert.
A vele egykorúak közül Fleck Ferenccel volt szorosabb kapcsolata.
Műveinek száma 1000 körül lehet, ezek közül mintegy száz nyert első díjat.
Az első tíz magyar sakkfeladvány szerző bajnokságot mind a tízszer megnyerte a segítőmatt osztályban.
A magyar mesteri cím ötszörös teljesítése mellett röviddel halála előtt a sakkszerzés nemzetközi nagymestere lett.
A kiváló sportolói cím birtokosa volt, és örökös magyar bajnok.
A Magyar Sakkvilág, majd 40 esztendőn át a Magyar Sakkélet feladvány rovatát vezette. A Zászlónk és a Pajtás hasábjain a sakkrejtvények iránt érdeklődő fiatalokat vonta be a sakkszerzés rejtelmeibe.
A sakkszerzésről írott könyvei ma is unikum számba mennek. A következő művei egyetlen sakkszerző könyvespolcáról sem hiányozhatnak:
-Csodák a sakktáblán (1940)
-Képeskönyv a sakktáblámról (1944)
-A sakkmművészet világa (1967)
Dr. Páros György ez utóbbi alkotását tekintette élete főművének. Méltán, hiszen ezt a remekművet nyugodtan tekinthetjük a magyar, de akár az egyetemes sakkszerzés bibliájának, etikai kódexének.