 |  |
|
|
|
|
h#3 8 ikeráll. (3+12) |
13<- Retro (9+15) |
h#3,5 2X (4+14) |
Megoldás |
||
A) az állás B) e5 -> b6-ra C) e5 -> g5-re D) e5 -> b4-re E) e5 -> f5-re F) e5 -> h4-re G) Bh7 -> e8-ra H) e5 -> d5 Megoldás: A) 1.Bg6 Hg4 2.Ke4 Kg3 3.Kf5 Bxe5# B) 1.Fb5 Hg4 2.Kd5 Bbxd7+ 3.Kc6 Hxe5# C) 1.Hf5 He4 2.Ke3 Hd2+ 3.Kf4 Be4# D) 1.Fb5 Be6 2.c4 Bd6+ 3.Kc5 He4# E) 1.f4 Bf7 2.Ke3 Hd5+ 3.Kf3 Bxf4# F) 1.Fc4 Hxh5 2.Kd5 Be6 3.Fd4 Hf4# G) 1.He6 Hxd7 2.Kd5 Hb8 3.Kd6 Bd7# H) 1.c4 Be6 2.Kc5 Bb6 3.Fd4 Hxd7# |
Az eredeti ábraállás 13 elemi lépéssel korábban
Levezetés: 1.- Kf4-g5 2.Kd2-e3, g3xFh2 3.g2-g3, c6xBd5 4.Ff1-g2, d5xFe4 5.Fg2-f3, e4xFf3 6.Bg1-g2, f3xBg2 7.Ke3-f3, h5xHg4+
|
A) 1.- He2 (A) 2.Fc1 Fxd3 (B) 3.Bh6 Ff5 (C) 4. d3 Hg3# (D)
B) 1.- Fxd3 (B) 2.b1H He2 (A) 3.Kg4 Hg3 (D) 4.Be2 Ff5# (C)
A világos félkötés feloldódva átkerül az a6-f1 átlóra, aztán megint feloldódik, s közben gyönyörködhetünk a világos lépések felcserélődésében! Sötét a félkötésből ellépő világos báb helyén oldja fel a kötésbe került másik világos bábot, s mindezt megduplázva, plusz Umnov I.-téma... |
-->>
Megállapíthatjuk, hogy sötét 3 gyalogja 7 világos bábot ütött ki az alábbiak szerint: A b7 sG öt elemi lépésben 5 báb kiütése révén jutott el g2-re, de észre kell venni, hogy a b7xc6 retro-ütésre korábban került sor, miután a Fg6 visszatért alapállásbeli c8-mezejére. Az utolsó lépés csakis h5xg4+ lehetett. Végül a hetedik sötét ütést (g3xh2) elemezve magától adódik, hogy sötét itt csak egyetlen világos futót (Fc1) üthette, tekintettel arra, hogy a többi sötét ütés kizárólag világos mezőkön történt.
A hét ütéshez szükség volt világos a és b gyalogjainak átalakulására. Ennek érdekében sötét a-gyalogját ki kellett ütni, így az semmiképpen sem szerepelhet a retrojátékban (ám mint kiderült: közvetve mégis volt szerepe).
Az utolsó h5xg4+ retro-lépés megtétele után szembeötlő a nyolc sötét tisztből álló zárt tömb. Ezt a tömböt csak a sK kiszabadulása hozhatja mozgásba, ami úgy valósulhat meg, ha visszavesszük világos g2-g3 lépését, hogy a sK kiléphessen f4-re. A g2-g3 retro-lépést megelőzően a retro-játékban vissza kell vinnünk a vF-t f1-re, még korábban pedig a világos bástyát a tábla jobb alsó sarkába.
Most pedig lássuk a retro-játék levezetését:
Az utolsó lépés 1.h5xg4+ (melyik világos bábot ütötte ki?) 1.- Ke3-f3 (az egyetlen szabad mező). Most elindul a sötét gyalog: 2.f3xBg2 (csakis ez!) Bg1-g2 (sietni kel, mert előbb-utóbb elfogynak sötét lépései, mielőtt a gyalog c6-ig ér) 3.e4xFf3 Fg2-f3 4.d5xe4 (melyik világos bábot ütötte ki?) 4.- Ff1-g2 5.c6xd5 (melyik világos bábot ütötte ki?) 5.- g2-g3 (végre!) 6.g3xFg2 Kd2-e3 (ez is az egyetlen szabad mező!) (6.- He5-g4 időhúzó retro-lépés káros lenne, mert az ezt követő 7.- Vg4-g3 visszavétel vonalat nyit f4-re a világos futónak.) 7.Kf4-g5 stb. Kiderült, hogy Fd3 az egyik átalakult vG révén került a táblára. Ámde milyen tiszteket ütött ki sötét a d5, e4 és g4 mezőkön?
Az e4-mezőre Vh-t téve retrosakkot okozunk (a sK sakkban állna), míg ugyanitt vV vagy vB retropattot eredményezne, ezért az e4-mezőre is vF helyezendő.
Maradt a játszma-alapállásból két világos tiszt: a bástya és a huszár. Logikusnak adódik, hogy a vB a d5-mezőre, míg a vH a g4-mezőre helyezendő, retro-sakk, ill. retropatt elkerülése végett. Leszögezhetjük, hogy világos a és b gyalogjai világos futóvá változtak át, mégpedig az a8-mezőn. Megemlítendő még, hogy a Hh4 megakadályozza sötét Kh4-g5 retro-lépését a Kf4-g5 helyett, a Vf2 pedig elhárítja, hogy világos a Kf4-g5 lépésével megkerülhesse a szerzői intenciót.
Budapesten született 1936. március 18-án.
†!?
Édesapja, Molnár Henrik nyomdaipari szakmunkás (cinkografus) volt, aki az 1930-40-es években a kétlépéses sakkfeladvány-műfaj egyik legsikeresebb szerzője volt. Ő tanította meg fiát a sakkfeladvány-szerzés fortélyaira és szerettette meg vele az egy életre szóló komponálást.
1951-ben, 15 éves korában I. díjat nyer a
Tijdschrift kétlépéses versenyén. Legszebb sikerének az 1982. évi svájci
olimpiai versenyen, egyéni összetettben elért győzelmét tekinti, ahol 31 ország 220 pályázóját megelőzve lett első. A sokoldalú szerző csaknem minden feladvány műfajban maradandót alkotott.
A kétlépéses mattfeadványokon kívül kedvenc műfaja a segítő matt és a
visszaelemzéses vagy retro feladványok. E műfajokban több
rekordteljesítmény fűződik a nevéhez.
Feladványait a téma adta lehetőségek maximális kihasználása és elegáns kidolgozása jellemzi. Borotvaélen táncoló sakk-rejtvényei még a mesterfejtőknek is sok fejtörést okoznak.
A honlap részére küldött művei közül az első (Kh3/Kd4 Sz#3 8 ikerállással) a 4.WCCT E) osztályának témáját négyszeresen ábrázolja. Nyolc témaváltozat, nyolc ikerállás.
A második (Kf3/Kg5 Retro) az egyetlen magyar visszaelemzéses remekmű, amely bekerült a FIDE-Albumokba, mint megismételhetetlen retro - rekordfeladvány. A feladványt Hans Gruber német szerző saját készítésű retro-fejtőprogramjával ellenőrizte. Itt azt kell megfejteni, hogy "Mi volt az állás 13 elemi lépéssel korábban?"
A szerzői intenció szerint:
visszaelemzéssel igazolható, hogy a sötét fél utolsó 6 gyaloglépésével meghatározott sorrendben 6 meghatározott világos tisztet ütött ki 6 meghatározott mezőn. <**>
A harmadikban (Kf1/Kh5 Sz#3,5 2 megoldással) a feloldott világos félkötés áthelyezését, majd újrafeloldását - báb áthelyezése nélkül - mutatja be a szerző .
Kitűnő sakkszerzőnk, Kiss János 1985-ben kiadott, Kiss János 110 sakkfeladványa című gyűjteményének Molnár Árpád írta az előszavát, rendszerezte, megjegyzésekkel látta el a feladványokat.
Közgazdászként a külkereskedelemben dolgozott. Jelenleg nyugdíjasként is eredetibbnél eredetibb remekműveket alkot. A Sakkvilág feladványrovatának vezetőjeként a legszebb feladványokkal népszerűsíti a királyok játékát, a sakkot.
<**>
Azok kedvéért, akik a retro - műfajjal meg akarnak ismerkedni (és meg akarnak vele barátkozni), a következőkben végigkövetheti Molnár Árpád retro-művének - Breyer Gyula zsenialitását idéző -
részletes elemzését.
(Forrás-> Sakkélet, 1993/8-9 retro-rovata) A retro-feladványoknál mindenek előtt számításba vesszük, hogy
hány báb hiányzik a tábláról, továbbá a gyalogok helyzetéből - vagy egyéb szerkezeti tényezőből - adódóan
hány ütés történt? Ezt követően kielemezzük:
melyik lehetett az utolsó lépés? -->>
 |