|
||
|
|
|
#3 (9+8) |
#3 (4+7) |
#35 (10+11) |
Megoldás |
||
1. Hd8! lépéskényszer
Gyaloglépésekre a vV terelő sakkjai, királylépésekre a vV önfeláldozása készíti elő a mattot. |
1. Bd6! lépéskényszer Lépéskényszerek a 2. lépésben is... |
1. Kd1 Kf6 2. Kc1 Kg6 (a F vagy H lépésére Bf5 m) 3. Kb1 4. Kb2! 5. Kc1 6. Kd1 7. Ke1 b6! 8-14. mint 1-7., b5! 15-21. Kf6 22. Kf1 Kg6+ 23. Kg2 Kf6 24. Kf3 Kg6+ 25. Ke4 d3 26. Kxd3 Kf6 27. Kd4! Kg6+ 28. Kxe3 Kf6 29. Kf3 Kg6+ 30. Kg3 Kf6 31. e4 Kg6 32. Kh4 Kf6 33. Bf5+ (e5+) Kg6 34. e5 (Bf5+) h5 35. Bf6 m.
|
1909. Sárváron született 1909, †1968.
Sírverse: "Bábok vagyunk az óriási Sakk
éj- és napmezőin, sok piciny alak,
előre-hátra lépve, míg a Sors
megun, kiüt s a sírba visszarak."
(Farkasréti temető/1-668)
Kispesten élt. 17 éves korától foglalkozott feladványszerzéssel. Kintzig Róbert tanítványának vallotta magát.
A többlépéses direkt- és önmattfeladványok kitűnő szakértője volt, s egyben erős gyakorlati sakkozó.
A háború után legjelentősebb sikerét az 1948. évi Centenáris Nemzetközi Sakkfeladvány versenyén érte el a legalább 25 lépéses direkt-matt osztályban, melyet Bláthy Ottó Titusz emlékére rendeztek.
Kovács Flórián versenybíró hat feladványt emelt a díjasok közé. Kellemes meglepetésre ebből két feladvány szerzője Várkonyi Hunor.
A "Ke1/Kg6" 35 lépéses műve Stocchi O.-val megosztott II-III. díjat kapott.
A szerző tempónyerő király-háromszöget mutat be annak érdekében, hogy a világos király át tudjon hatolni az f-vonalon.
Ugyanezen a versenyen Várkonyi Hunor 137 lépéses pályaműve, leghosszabb lépésszámú megoldása miatt a 3. dicséret mellé még különdíjat is kapott.