Magyarország
Szén József

Galgóczy gyűjtéséből

Számos könyv címlap illusztrációként hangsúlyozta a tanulmány rendkívüliségét

A Szén-féle hadállás

Mező#8 d5-ön (3+1)
Aki kezd, nyer (4+4)
Döntetlen (3+2)
Megoldás

1.Vc8+ Ke7 2.Kf5 Kf7 3.Kg5 Ke7 4.Kg6 Kd6 5.Kf6 Kd5 6.Kf5 Kd6 7.Vc7+ Kd5 8.Vc5#

 

Szén József a ma már divatja múlt mezőmatt műfajban is jelentőset alkotott. Számára a feladványköltészetben való elmélyülés örömet és kikapcsolódást jelentett a gyakorlati játék mellett.

1. Kd1-e2!!

Szén szerint az egyetlen nyerőlépés.

1. - Ke8-d7

2. Ke2-f3 Kd7-c6

3. a2-a4 h7-h5

4. c2-c4 f7-f5

5. Kf3-g3! Kc6-b6

6. b2-b4 g7-g5

7.a4-a5+ Kb6-a6

8.c4-c5 h5-h4+

9.Kg3-h3 f5-f4

10.c5-c6! f4-f3

11.b4-b5+ Ka6-a7

12.b5-b6+ Ka7-a6

13.c6-c7+ Ka6-b7

14.a5-a6+ nyer.

 

1.a2-a4? h7-h5

2.c2-c4 Ke8-e7

3.a4-a5 Kd7-c6

4.Kd1-e2 f7-f5

5.Ke2-f3 h5-h4

6.Kf3-f4 Kc6-c5

7.Kf4-f3! Kc5-c6!

8.Kf3-f4 döntetlen.

 

Ez a változat dönti meg Maróczy Géza elméletét, mely szerint az 1.a2-a4 kezdés is nyerésre vezet.

 

Szén mutatta ki először, hagy ebben a pozícióban, valamint, ha a királyok az f6 és e8, a g6 és f8 vagy a h6 és g8 mezőkön állnak, s a többi bábok ennek megfelelően eltolatnak, a futótöbblettel rendelkező fél nem kényszerítheti ki a mattot.

 

Portisch Lajos a mai sakkpedagógiához igazodva fejlesztette tovább Szén egykori felfedezését:

 

"A döntetlen állás lényege az, hagy a királyok huszár­ oppozícióban, a sötét király a világos futóval azonos színű mezőn, a bástyák pedig a királyoktól számított szélesebb aldalon állnak:

1. Bb8+, Bc8 2. Bb7, Bc2 3. Bh7, Kc8 stb. és sötét kielégítően védekezhet."

 

Portisch Lajos-

Sárközy Balázs:

600 végjáték.

- Sport, 1973. (569. ábra.)

 

A Párizs elleni diadalt kivívó triumvirátus (Lőwenthal János Jakab, Grimm Vince és Szén József) szellemi feje 1805. július 7-én született, †1857. január 13.

 

Szén az első külföldön szereplő magyar sakkmester, tőle maradtak ránk a legrégibb magyar játszmafeljegyzések, ő az első magyar feladványszerző és végjátékkutató, akit az egész világon a sakk egyik legnagyobb hérosza gyanánt Staunton, Anderssen, Kieseritzky, Falkbeer stb. mellett emlegették...


Szén maga köré tömörítette Pest legjobb sakkozóit. A kört vagy legalábbis körszerű sakkéletet ettől kezdve számíthatjuk.

Ő maga nem csupán a gyakorlati sakkozásban és az elmélyült elemzésben lelte örömét, hanem szívesen mozgott a feladványköltészet világában is.

Az akkoriban különösen kedvelt
mezőmatt ugyan mára már kiment a divatból, figyelmet érdemel ez a munkássága is (Ke5/Ke8).

 

Az itt bemutatásra kerülő végjáték tanulmánya (Kd1/Ke8) nemcsak világhírűvé vált, hanem mai szemmel nézve is kitűnő iskolapélda a tempójáték tanulmányozására és gyakorlására.

A tanulmányt Szén fellépéséig döntetlennek tartották, a magyar mester azonban kimutatta, hogy döntő jelentősége van a kezdő lépésnek.

Londoni és párizsi útján, az akkori idők szokásainak megfelelően, számos fogadást is nyert állításának gyakorlati igazolásával. Ezzel olyan hatást ért el, hogy Walker György mester ezt a tanulmányt közölte címlap illusztrációként az 1846-ban megjelent tankönyvének a címoldalt megelőző műlapján a következő megjegyzéssel: "Difficult exercise by Herr Szen of Hungary" (A magyarországi Szén úr nehéz tanulmánya). A tanulmány részletes elemzését, a kiegészítő feladványokkal együtt ld. "magyar sakktörténet 1, 75-77.old."

Szén elmélyült elemzői munkásságának állít maradandó emléket a sakkelmélet egykori enciklopédiája, a ,,Bilguer" azzal, hogy a Ke6/Kd8 hadállást az ő nevén hozza.

 

A történeti krónika szerint lenyűgöző az a türelem, amellyel Szén József a parányi különbségek nyújtotta esélyek mesgyéjén haladt.

Főoldal - Home