 
|
 |
|
|
|
|
= (3+5) |
= vagy -+ ? (3+3) |
#2 (9+9) |
Megoldás PGN |
||
1.Fe2! [1.Fd5? g2! (1...Hf2+? 2.Kxg3 H6e4+ 3.Kh2 Bxg6 4.Ff7+! Kxf7 patt) 2.Fxg2 Hf2+ 3.Kh4 Kf7! 4.Bg5 /g3 /g3 (4.Bh6 Kg7) 4...Rb4+] 1...Hf2+ [1...Kf7 2.Bxg4 Hxg4 3.Fxg4 Bb3 4.Kg2 Kf6 5.Ff3] 2.Kxg3 Kf7 [2...H6e4+ 3.Kf4 Bxg6 4.Fh5] 3.Bh6! H6e4+ 4.Kh4!! Bb1! [4...Bxh6+ 5.Fh5+ Kf6 patt; 6.Fg4? Bg3 7.Ff5! Bf3! 8.Fc8 Bf4+ 9.Kh5 Hh1! 10.Fe6+ Kf8 11.Bh8+ Kg7 12.Bg8+ Kh7 13.Bg4 Hhg3+ 14.Kh4 Bf6 15.Fg8+ Kh8 16.Kh3 Hf2+] 6...Bxf3 [6...Kf6 7.Fg4 Bg3 8.Bf5+ Kg6 9.Bxf2] 7.Bf5+ Bxf5 patt.
A tematikus megtévesztés pattját fekete elhárítja. A megoldásban fehér egy látványos patt-hálóba próbál újfent menekülni, de fekete ezt ismét meghiúsítja. Az utolsó patt-kombinációt azonban már nem lehet kivédeni.
|
1.Fg6 Ba1+! [1...Bg1 2.Hf4 Bg4 3.He6+ Ke7 4.Fh5=] 2.Kb5! [2.Kb6? Bd1! 3.Kc7 Bg1 4.Hf4 Bg4 5.He6+ (5.Hd3 Bxg6 6.He5 Bg7+) 5...Ke7 6.Ff5 Bc4+ 7.Kb6 Kf6 8.Fh3 Bh4-+] 2...Fe2+ 3.Kb6! [3.Kc6? Ba4 4.Hg3 Ff3+ 5.Kd6 Bg4-+] 3...Ba6+ 4.Kc7 Bxg6 5.Hf4 Bg7+ 6.Kd8
[A szerző által eredetileg megadott intenció szerint itt következett 6...Fc4?! 7.He6+ Fxe6 patt!] később kiderült, hogy sötét 6. - Kf7!!-tel, majd bástya és király összjátékkal lenyeri a vH-t és nyer 7.Hxe2 Bg2 8.Hf4 Bf2 9.Hh3 Bd2+ 10.Kc7 Kg6! -+
A"Döntetlen vagy sötét nyer ?" kérdésre igazán rejtvényszerű a válasz. Mint utólag kiderült, a válasz még a mű szerzőjét is meglepte! |
Témaszerű megtévesztések:
1.Bc6!? (feny: 2.Fc2/Fd5#) 1…Bc4! 2.? (feny: 2.Bd4/Hd2#) 1…Bc4! 2.?
Megoldás: 1… Bc3 2.Hd2#
Az átlókra és a vonalakra épített témaelemek művészi egyesítésének lehetünk tanúi. |
Aradon született 1936. március 8-án,
† Budapest, 2015. május 8.
Első szerzeményét 1956-ban publikálta.
A tanulmány osztályban kétszer, a kétlépéses mattfeladvány osztályban egyszer nyert román bajnokságot és többször ért el dobogós helyezéseket.
Tanulmányaival - Benkő Pál és Korányi Attila mögött - a magyar bajnokságban is volt harmadik helyezett.
Tiszteletbeli magyar sakkszerző nagymester és SIM nemzetközi mester volt.
1985-től Budapesten élt.
Úgy tartotta, hogy a sakkozás gyönyörű, egy csöppnyi terepen zajló szórakoztató játék, mely a versenyzőknél még időkorlátok közé is van szorítva. Számára a sakkszerzés - a művészi elemeken túl - az alkotás örömét jelentette.
Jánosi Ervin 100-nál több végjáték tanulmányával és feladványaival a FIDE-albumokban is minden bizonnyal előkelő helyet foglalhatna el.
Néhány esetben azonban úgy vélte, hogy szerzői intencióit (iker-, megtévesztéses-, szétválasztásos vagy más összetett témák esetében) beküldött műveinél nem mindig vették figyelembe.
Mindezek miatt - legnagyobb sajnálatunkra - nem vett részt a FIDE-albumok versenyein.
Sakkszerzeményeinek komponálása közben többnyire zenét hallgatott, s közben néha arra gondolt hogy a rohanó, elanyagiasodott világban egyre kevesebben hallják meg a "tücsökzenét."
Úgy érezte, hogy az általa oly fontosnak tartott emberi értékek egyre inkább leértékelődnek.
Vallotta, hogy a sakkszerzői ábrázolás az alkotók korosodásával - mint a művészetekben általában - minőségileg letisztul.
Kedvelte a modern, komplex témákat. Példaképeinek Faragó Pált, Korányi Attilát és Benkő Pált nagymestereket tekintette.
Kikapcsolódásként a világhálón vívta "sakktábla melletti" csatáit a különböző sakkversenyeken. A kitűnő szerző olykor a vesztes partiból is sakk-remekművet komponált.
 |