|
||
|
|
|
#4 (5+7) |
+- (12+12) |
+- ( 12+14) |
Megoldás |
||
1.Fh6 Hxa7 2.Bd1 He6 3.Bd4+ Hxd4 4.Hc5# 1- Kd3 2.Vc5 Hd4 3.Vxd4+ Kc2 4.Ha1#
A helyelvevő kulcsot az ütésben álló főtisztek "kompenzálják."
|
20.Vxb6! axb6 21.Hxb6+ Ke6 22.Hg5# (1:0)
Vezéráldozatos matt-támadás a középen maradt király ellen. |
13.Be7+! Hxe7 14.He5+ Ke8 15.Fxf7+ Kf8 16.dxe7+ (1:0)
Így jár az, aki nem sáncol el időben! Világos minőség áldozata partit nyer. |
Makón született 1837. szeptember 1-én,
† Makó, 1866. október 10.
Az 1839-ben alapított Pesti Sakk-kör (elnökei: Grimm Vince és Mayer József voltak) 1894-ben egyesült az 1889-ben létrehozott Budapesti Sakkozó Társasággal. Az új kör neve Budapesti Sakk-kör lett.
A sakk-kör életével nagyjából egyidejűleg jelent meg a Vasárnapi Újságban az első magyar sakkrovat, amely 1860 januárjában indult és 1921-ig élt.
A rovat legértékesebb korszaka az első hat év volt, amikor Cseresnyés István vezette.
Elévülhetetlen érdemeket szerzett az első magyar sakkműszótár megalkotásában.
Cseresnyés István rendkívüli tehetségét Erkel Ferenc így méltatta a jeles sakkozó temetésén elmondott búcsúztató beszédében:
"ez a fiatalember kezdhette volna meg a magyar sakkozók diadalmas nemzetközi szereplését".
Cseresnyés - noha elsősorban gyakorlati sakkozó volt - maga is foglalkozott feladványszerzéssel. A Vasárnapi Újság 1860. évi 11. számában jelent meg a Kf6/Ke4 állású négylépésese.