Magyarország
Boros Sándor

Magyar Sakkvilág, kötetlen Fleck-téma versenye, 1944. II. díj

Magyar Sakkvilág, 1939. I. díj

Magyar Sakkvilág, 1943. 3. dícséret

#2 (7+13)
#3 (11+11)
h#4 (2+13)
Megoldás

Megfejtés: 1.Hc4! feny. 2.Hd6,Hc5,Ve5,Vd4#

1.- Hg4,He8,dxe6,bxc4 2.Hd6,Hc5,Ve5,Vd4#

A kötetlen Fleck-téma egyik legtökéletesebb ábrázolása. A négy fenyegetés közül sötét kettőt mindig önvonal nyitással, s egyet közvetlenül - illetve az egyik fenyegető báb kiütésével - véd. A szerző a művének ezt a jeligét adta: "Inter arma silent musae" (Fegyverek között hallgatnak a múzsák").

 

A nagy magyar hármasok hagyományát idézi. 1.Fc4! feny. 2.axb4 majd 3.Fd5 vagy Fd3 matt. 1.- b5 2.Fe6! és 3.Fxf5#; 1.- Fd2 2.Hde6! és 3.Hg5#; 1.- Ff2 2.Hfe6! és 3.Hg5#.

 

Sötét - finom védekezése során- lehetővé teszi a vezér meghatározott feloldását, mert károsodásával akadályozza az ellensakkot.

1.Hb4+ Kd4 2.Fb1 Kxe3! (2.- Ke5? 3.Hd3+ Kd4 4.Hb2 ?) 3.Hd3 Ke2 (a H negyedik kötése)

4.Hb2 Hb3#

 

Boros Sándornak talán legsikerültebb segítő mattja.

Jeligéje "Tojástánc" volt.

A király táncszerű lépteit egyrészt az önfeloldás, másrészt egyszerűen a lépés kényszere határozza meg.

A könyv lezárása után, a legnehezebb időkben is, amikor és ameddig lehetséges volt, alkotott a sakktáblán. A háború alatt megjelent művei is méltóak

a nagy szerzőhöz.

 

A 'Magyar Sakkfeladvány Antológia -1939' előszavában írta Dr. Páros György:

 

"A sakkfeladvány-költészet bizonyságát adta annak, hogy származás, foglalkozás és világnézet sorompóit megnyitva egyesíteni tudta művelőit közös munkára, egymás megértésére és megbecsülésére."

 

A fasiszta ideológia azonban már e gondolatok megfogalmazása idején is ezt másképpen gondolta. Néhány évvel később - Boros Sándor mellett - milliók sorstársaként olyan magyar sakkszerző áldozatai is voltak a háborúnak, mint Bőhm Ferenc, Doglioni Ferenc, Gärtner Lajos, Goldschmiedt Ervin, Gruber Sándor, Hun Sándor, Jungreisz Endre, Kárpáti Endre, Kiss Lajos, Klein György, Sonnenfeld Pál, Schönberger Tibor, Telkes Imre, Várady Béla, Weisz Andor...

 

"...Isten e szörnyűségek
mellől elfordult és Krisztusra nézett:
“Menj a Földre, fiam. Az emberek
gyalázata felér a magas égig.
Ha még téged is felfeszítenek,
úgy bűneiket megbocsátom nékik.”


(Faludy György: Égi logika)

 

Budapesten született, a fasizmus áldozata (1907, †1944).

 

Egészen rendkívüli tehetséggel megáldott sakkszerző volt. Nevét joggal emlegették a világ legjobbjai között. A 'Magyar Sakkfeladvány Antológia - 1939' egyik megalkotója. 30 éves korában az addig megjelent és helyezett feladványaival a - nemzetközi mércével mérve is igen erős - magyar sakkszerző gárda élén állt.

 

Rövid életútján mintegy 600 remekművet alkotott. Neukomm Gyulát vallotta tanítómesterének. A feladványköltészetnek minden ágával foglalkozott. A modern komplex kétlépéseseket kedvelte.

 

Vallotta és bizonyította, hogy a kettős fenyegetés nagyszabású teljesítmények kidolgozását teszi lehetővé. Ugyanakkor, különösen a direkt kettesek szerkesztésénél már az ő idejében is számolni kellett az elődveszéllyel.

 

Érthető volt az aggodalma egy-egy eredetinek vélt gondolata megvalósításakor, ..vajon nem dolgozta-e ki az ötletet őt megelőzően valaki?!

 

Dr. Lindner László, aki Boros Sándor szerzőtársa volt a 'Magyar Sakkfeladvány Antológia -1939' megalkotásánál, az 'Új Magyar Sakkfeladvány Antológia -1979' bevezetőjében - megemlékezve a fasizmus áldozatairól - többek között ezt írja:

 

"Látni vélem a kis Boros Sanyi kesernyés mosolyát: "- Gondolod, hogy ezt még tényleg nem csinálták meg?"

 

Az utókor igazolta a Boros-féle gondolatok eredetiségét. Műveivel számos hazai és külföldi szerző számára adott ihletet az ő ötleteinek továbbfejlesztésére.

 

Boros Sándor munkásságával 1929-ben az "Evening Standard", 1930-ban a "Problemgalerie", 1933-ban a "Xadrex Brasiliero", 1935-ben a "Limburgsch Dagblad" foglalkozott.

 

Néhány feladványelméleti szakcikket is publikált. 1931-ben a "Schwalbe" a Schór-témáról írt tanulmányát közölte. 1936-tól a 'Munkássakk' feladványrovatát vezette.

1928-tól minden Budapesten rendezett megfejtési versenyen első lett. Gyakorlati játékosként mesteri címet szerzett.

 

1937-ben Tóth László kiadta Boros Sándor 100 válogatott feladványát. 1942-ben saját kiadásban jelent meg csaknem teljes életműve, válogatott játszmákkal és feladványokkal.. fájdalom' ő ezt már nem láthatta.

Főoldal - Home