Magyarország
Ányos László

A KVMSC 1989. évi vers.- II.díj

Schach-Echo, 1991., 6. elismerés

Sakkélet, 1987. 3. dícséret

h#2 (0-állás) (3+8)

Távlépő#5 (Circe) (3+7)

s#8 (11+7)
Megoldás

A 0-állásból:

A/ -b4B
B/ -a2F
C/ -d2H

Megfejtések:

A/1.b1B Fxc2 2.Bb4 Fa4#
B/1.b1F Fxc2 2.Fa2 Fa4#
C/1.b1H Fxc2 2.Hd2 Fa4#

1.He6 Bg8 2.Bxc4+ (Fc8) Bg4 3.Kb8! Bxc4 (Bh1)

4.Ka8! Bg4 5.Bxh3#

 

1.Vf4+ Kh7 2.Bfxf7+ Kg8 3.Vg3+ Fg4 4.Bce7 bxc3

5.Vb8+ Fc8 6.Be8+ Ff8

7.Bd7+ Kxh8 8.dxc3 Fxd7#

 

Ányos Miklós <miklosanyos@gmail.com>
Melléklet júl. 10. 18:16 (17 órája)
címzett: targ1943; sakkszerzok; majoroschess; jpasztor1; elfarkas; josagoskomlos; gbakcsi; chessbenko; 1949csak; saját magam; labaizoltan; mizsutibt; tszt; fotitkar; chess; magyarsakkvilag; koczi123; juraj.lorinc; laborcziz; sakkvilag2
Tisztelt Uraim, kedves Barátok és ismerősök!

Fájdalommal közöljük, hogy június 23-án elhunyt Ányos László sakkszerző mester, nemzetközi versenybíró.
Temetésére a Farkasréti Temetőben kerül sor, 2018. július 13-án 13:45-kor.
(1124 Budapest XII., Németvölgyi út 99.)

A búcsúztató mise időpontja és helyszíne: 2018. július 13. 17:00, Szent Gellért-templom.
(1115 Budapest, Bartók Béla út 149.)

Emlékét megőrizzük!

Ányos család

 

Az eddig megjelent 151 munkája közül a már eldőlt versenyeken 66 kapott helyezést (3 I. díj, 12 egyéb díj, 19 dicséret, 32 elismerés), a FIDE Albumokban pedig 6 feladványa jelent meg, közöttük 2 társszerzemény.

 

Fenti segítőmattjával azt szemlélteti, hogy a sokak által kiátkozott 0-állást is lehet témaként felhasználni. Második feladványa két tündérfeltétel szokatlan összeházasításával keletkezett [Távlépő feladványban sötét köteles mindig a mértanilag leghosszabb lépést megtenni. Több ilyen lépés lehetősége esetén szabadon választhat közöttük. Circe feladványban a kiütött báb nem kerül le a tábláról, hanem "újjászületik" az alapállásban (a játszma kezdőállásában) elfoglalt helyén, amennyiben ez a mező üres. Ha a mezőn saját vagy ellenséges báb áll, a kiütött báb lekerül a tábláról.], a harmadik pedig egy igen nehezen megfejthető önmatt, amely elég ritka vendég a művei között.

 

2010 ben jelent meg a Caissa mostohagyermekei című könyve,

 

 

Ányos László: Caissa mostohagyermekei

 

 

A Magyar Sakkvilág honlapján olvasható rövid értékelés szerint könyve az első terjedelmesebb magyar nyelvű feladványelméleti munka dr. Páros György 1967-ben megjelent A sakkművészet világa című műve óta. A történeti és elméleti részekben és a függelékben az olvasó 280 oldalon 374 szerző 689 feladványát találja meg. Szándéka a magyar feladványszerzés megújulásának elősegítése, sakkszerző mestereinknek és nagymestereinknek tudásuk átadására késztetése, a kezdő szerzők indulásának megkönnyítése.

 

A könyv az alábbi címen és online is megvásárolható:

 

SAKKBOLT és Magyar Sakkvilág Szerkesztőség

1137 Budapest, Pozsonyi út 1. 4-es kapucsengő

Tel/Fax: (+36) 1/ 340-4185

Nyitva: H-P 8-16 óráig

 

 

Gyászhír

Laborczi Zoltán
júl. 8. címzett: sakkszerzok; Németh
Gyászhírt kell közreadnom: a múlt hónapban elhunyt Ányos László. A szomorú alkalomhoz Érsek Tibor írt nekrológot, amely alább olvasható.
A család tájékoztatása szerint a temetés július 13-án, pénteken 13:45-kor lesz a Farkasréti Temető főbejáratánál lévő egyik ravatalozóban.
Laborczi Zoltán

 

Ányos László (1932-2018)

A magyar sakkfeladványélet egyik sokoldalú, markáns egyénisége, Ányos László sakkszerző mester, nk. versenybíró nincs többé az élők sorában. A Sakkszerzemény Bizottság tagjaként – felismerve a feladványfejtés jelentőségét – kidolgozta a fejtőbajnokságok szabályait, majd több ilyen versenyt is megrendezett.

Finom ízlésű feladványait elsősorban a segítőmatt és a tündér műfajokban komponálta. Elméleti munkássága a feladványszerzést illetően hazánkban egyedülálló. A Magyar Sakkéletben és egyes külföldi lapokban értékes elemzéseket jelentetett meg. Fő művének mégis a Caissa mostohagyermekei című könyve (Kossuth Kiadó, 2010) és ennek folytatása (A mostohagyermekek nem nyugszanak, 2016) tekinthető. Ezekben bemutatja és részletese ismerteti a sakkszerzés kialakulását, esztétikáját, szabályait, műfajait és fő témáit.

Külön hálásak lehetünk neki azért, hogy idős kora ellenére vállalta a Magyar Sakkvilág feladványrovatának vezetését, és ezt magas színvonalon, csaknem élete végéig ellátta. Emlékét megőrizzük.


Érsek Tibor
A Sakkszerzemény Bizottság alelnöke

 

 

Budapesten született 1932. június 25-én, † 2018. június 23. Kilencéves lehetett, amikor a sakkal megismerkedett, de rendszeresebben sakkozni csak a Szent László Gimnázium Tafferner tanár úr vezette csapatában kezdett a középiskolai csapatbajnokságon. Egyetemi éveiől kezdve egészen a hatvanas évek végéig a budapesti, majd az országos csapatbajnokságban játszott és I. osztályú minősítést szerzett.

 

Ányos László

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvégzése után fordítói oklevelet kapott. Ezután fordítói és lektori munkát végzett az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodában, majd az Akadémiai Kiadóba került

szótárszerkesztőnek, és tizenhat

évi munka után innen ment nyugdíjba 1994-ben. Kiadói munkája mellett tizenkét évig szakfordítás-technikát is tanított az ELTE posztgraduális tanfolyamain. Nyugdíjba menetele után mint külső munkatárs dolgozott, többek között a francia nagy-szótárakban, a Magyar Értelmező Kéziszótárban, valamint az új Révai Lexikonban.

 

Két fia van: László 1982-ben, Miklós 1984-ben született. Sajnos a sakk nem túlságosan érdekli őket.

 

A feladványokkal először a negyvenes évek második felében, a középiskolai fejtőbajnokságokon került kapcsolatba. Ezután csaknem harmincéves szünet következett, amikor is a Magyar Sakkélet feladványrovatának rendszeres fejtője lett. A rovatnak beküldött próbálkozásai hatására hívta meg Bakcsi György, mint „ifjú” feladványszerzőt 1979-ben a Vízügyi SC általa vezetett feladványkörébe.

 

Gyakorlati sakkozó korában nem a feladványokat, hanem inkább a végjátékokat (tanulmányokat) kedvelte, s különösen nagy hatással volt ráDr. Bán Jenőnek A végjátékok taktikája című kitűnő műve. Első sakkszerzeménye is ebből az időből (1962) származik.

 

Kapu Jenő barátját a végjátékából készített tanulmánnyal akarta meggyőzni, hogy meg kellett volna nyernie csapatbajnoki játszmáját.

 

Első feladványát, egy hatlépéses matt feladványt a British Chess Magazine közölte 1977-ben. Szerette az érdekes ötleteket és a könnyed állásokat, s igyekezett feladványai megfejtését minél nehezebbé tenni.

 

A magyar sakkszerző mesteri minősítést 1991-ben kapta meg, 2004-ben pedig nemzetközi versenybíró lett a segítőosztályban.

 

Két évtizedig tagja volt a Sakkszerzemény Bizottságnak, és 1987-től kezdve általában ő szervezte az országos gyorsfejtő bajnokságokat, 1988-ban pedig a Budapesten megrendezett Gyorsfejtő Világbajnokságot.

 

A 90-es években több feladványszerzéssel kapcsolatos cikke jelent meg a Sakkéletben, 2001 óta pedig a Magyar Országos Sakktájékoztató (MOST) közli hasonló tárgyú cikksorozatát.

 

Feladványai nagy része segítőmatt.

 

 

Főoldal - Home